Tisztelet a mikebudai hős padlás padlón fekvő vályogeltávolító alakulatoknak. A hétvégével a munka sikeresen befejeződött. Így haladhat tovább a tanulmányi központ tetőfelújítása.
Az Önismereti Központot is kitakarítottuk, amiben segítségünkre volt egy biciklivel érkező profi takarító is. Utána pedig elfogyasztottuk a szokásos takarítók ebédjét, bolognai spagettit és valami isteni túrós süti.
Emellett elkészültek a tűz mesterség keretében az első viasz másolatok (szilikon segítségével lehet kis tárgyakat másolni és aztán viasszal kiönteni). Erről hátha írnak majd ide, akik csinálták, mert úgy tűnt érdekes folyamaton mentek keresztül, mind a tárgyak, mind az emberek.
A vasárnapi park jövője találkozón elhatároztuk, hogy idén befejezzük a tanulmányi központ alsó szintjének kialakítását. Beszélgettünk a szeptemberi monolit avatási ünnepségről. Benaptáraztunk egy kis park építő tábort, erről majd nemsokára. És megnéztünk egy nagyon érdekes társasjáték ötletet, ami Silo Üzenetéből a belső állapotok című részre épül.
Daniel Zuckerbrot rendező (Silo az Andok bölcse) beszélget Silóval az átalakító tapasztalatról, hitekről, illúziókról, a halál és Isten kérdéséről.
Kötelező!
És egyben üdvözlet a hírnek, hogy már török felirattal is elérhető a film, köszönhetően a Törökországban tevékenykedő üzenet közvetítők és a helyi barátok munkájának.
Szombaton folytatódik tovább a leendő tanulmányi központ padlásáról a maradék vályog eltávolítása. Már nem sok van, de egyenlőre kevés a jelentkező, elkélne még egy kis erősítés. Lásd a vályogvetők bejegyzést, hogy miről is van szó (felraktam most hozzá képeket is).
Vasárnap havi nagytakarítás. Ide is szükség lenne még segítségre. Állítólag érdekes dolgok történnek közbe az emberrel. Pl.: Genti Zsuzsi, aki a takarítást szervezi, az egyik ilyen alkalom után azt mesélte, spontán erőélmény szerű jelenségek indultak el benne a következő nap. És nem utolsósorban ebédet is kapnak a dolgos munkásemberek.
Kapcsolódó kedvcsináló idézet Darió Ergastól "Szeretném ezt a szerény szabadságot, amit akkor érzünk, amikor adunk, amikor többet hagyunk erre a világra, mint amennyit kaptunk tőle..."
Ha jönnél, segítenél, de nem tudod hogyan, kérdésed van, írj, hívj: hztamas@gmail.com, +305602699
Mindeközben tevékenykednek majd a tűz mesterségével foglalkozók is szombaton, tovább olvassuk este Daniel Zuckerbrot Őrült méz című tanulmányát és vasárnap 16 -től lesz egy találkozó is a park jövőjéről, a kialakítás következő lépéseiről.
Így fog kinézni a jelen állás szerint a mikebudai Tanulmányozás és Elmélkedés Parkja, amikor, 1-2 éven belül, teljesen befejeződik az építése. Az erősebb narancssárga színű elemek, amik már léteznek (Önismereti Központ, Műhely, Tanulmányi Központ (kialakítás alatt) és szeptember 17-én felavatjuk a monolitit is.
A terv a park építész csoportjának köszönhetően készült el, és a többiek ötletei, véleményei alapján módosítva nyerte el a mostani formáját.
Nézd meg a park weboldalán ezt a linket, ahol részletesebb leírást találsz az egyes elemek szerepéről.
Kicsit a háttérről. A tűz mestersége egyike a számtalan mesterségnek (parfüméria, gyógynövények...). A tűzzel és az anyagmegmunkálással foglalkozik. Azt a folyamatot követi végig, amin az emberiség is végigment a tűzzel való megismerkedése során. Ez azért is érdekes, mert a tűz felhasználása egy hihetetlen ugrást jelentett a történelmünkben. Segítette a letelepedést, védelmet adott, lehetővé tette az anyagok átalakítását, átalakította a táplálkozásunkat... és ezeken keresztül szabad energiát biztosított új fejlődési lépések megtételéhez, kinyitotta a jövőt. A tűz megjelenik a különböző népek mítoszaiban, vallásokban.
A műhely a tűz szerzés, szállítás, őrzés, gyújtás lépéseivel kezdődik, majd a hideg és aztán a meleg anyagok megmunkálásával folytatódik a hőmérséklet emelkedésével az egyre magasabb hőfokok felé (kerámia, fém, üveg).
A tűz mesterségének, csakúgy mint a többi mesterségnek, a célja, hogy a gondosságot, folyamatosságot és a tónust fejlessze a résztvevőkben. Ez egy reflektív munka, együtt alakul át az anyag és az ember. Megfigyeljük a mesterség végzése alatt a belső állapotainkat, a felmerülő nehézségeket és az arra adott válaszokat és keressük a fenti 3 tulajdonságnak a legmegfelelőbb arányát.
A tűz mestersége keretében épült a mikebudai sárkány, egy kínai típusú kemence, ami alkalmas 1200 fok elérésére és ezzel kerámia készítésre, sőt üveg olvasztásra is. A sárkány téglákból, agyagból és egy fém kéményből épült. 8 kamrája van. A kamrák csak egy sor téglával vannak belül elválasztva, a légterük összeér, így az egész tulajdonképpen egy egybefüggő, lassan emelkedő cső, ami egy kéményben végződik. Az első kamrába rakjuk a nagy tüzet, ami egy bizonyos pont után már végighúz az egész rendszeren és a kémény tetején bukkan ki (hihetetlen látvány). Belül üvegesen izzik minden, a kémény alja vörösen izzik, a tetejéből pedig dől a láng. A nagy tűz utáni kamrában kiégetendő agyagtárgyak vannak, aztán megint egy kamra arra, hogy fát dobjunk bele és így tovább növeljük a hőfokot felfelé, aztán megint tárgyak, majd tűztér és így tovább. A kerámiaégetés során megpakoljuk a kiégetésre szolgáló kamrákat, majd betapasztjuk a nyílásokat és elkezdjük felfűteni a rendszert. Mivel fokozatos felfűtésre van szükség az egész folyamat több, mint 8 órát tart. A hőmérsékletet termométerrel figyeljük és próbáljuk kontrollálni, néha sikerül, néha nem. Mindez jó lehetőség, a gondosság, folyamatosság, tónus fejlesztésére, 8 óra alatt sok minden történik az emberben :)
