Ma Üzenet találkozón a Halál állapotáról beszélgettünk. Silo ezt írja az Üzenet Belső állapotok című részében:
"A halál útja zűrzavaros és sötét tájra vezet. A régi népek ismerték ezt az ösvényt, és szinte mindig a „föld alá” vagy szakadékok mélységeibe helyezték. Mások e birodalomba azért látogattak el, hogy utána fényes magasságokban „támadjanak fel”. Meg kell értened, hogy a halál „alatt” a szétfolyó életerő lakozik.
Az emberi elme a halállal járó felbomlást talán későbbi átalakulási jelenségekhez köti, sőt az is lehet, hogy a zavaros mozgást a születést megelőzővel kapcsolja össze. Ha irányod emelkedő, a „halál” előző állapotoddal való szakítást jelent. A halál útján egy másik lelkiállapot felé emelkedsz."
A társaságban arról beszélgettünk, mennyire meghatározza a kultúránk azt, ahogyan gondolkodunk és érzünk a halállal kapcsolatban. A Silo által leírt állapot kapcsán is a veszteség merült fel bennünk elsőként, pedig a nagy elengedés mellett a Halál az, ami előkészíti az utat valami újhoz. Ez a lépés gyakran fájdalmas, de nem feltétlenül kell, hogy fájdalommal járjon, lehet felszabadító befejezés is, vagy éppen mindkettő egyszerre.
Számomra nagyon érdekes, ahogyan a Halál megjelenik a Tarot kártyában. Ez a lap azt jelenti, eljött az ideje valamit az útjára engedni, különben a ragaszkodás megakadályozza, hogy az életed fejlődjön. A Tarot-ban hangsúlyozzák, hogy a Halál "indokolatlanul tartozik a rettegett kártyák közé".
"Halj meg, mielőtt meghalnál - ez az ősi szufi mondás arra figyelmeztet, hogy tanuljuk meg a halál művészetét. Amíg bármekkora halálfélelem vagy a teljes elengedéstől való bármilyen félelem marad bennünk, nem élhetjük meg teljesen az életet. Minden ragaszkodás, minden „nem” megakadályoz abban, hogy az Élet természetes folyamának részévé váljunk."
A Halál kártyájának mondanivalója nagyon kettős számomra, mint ahogyan ezt az állapotot is nagyon kettősnek érzem, mintha egyik szemünkkel még a múltba, másikkal már a jövőbe tekintenénk. Amikor erről a kártyáról olvastam, a magyarázatok segítettek jobban megérezni, megsejteni ennek az állapotnak a szükségességét.
"A halál, noha nyilvánvalóan a káosz ügynöke, tulajdonképpen egy új rend ösztönzője, mely az élet után következik. Ezen a kártyán folytatódik a "Próba" akasztott emberének története. Miután áldozata elfogadásra talált, ő már szó szerint nem ugyanaz a személy. Régi énje halott mostanra, megfelelő módon helyet adva egy teljesen új, az eddigiektől teljesen különböző valaminek. Létszemlélete az egocentrikusságból átváltozik önmaga folyamatos meghaladásába. Halálában rejlik újjászületésének lehetősége. Jung szavaival: "Amint azt a világ hérosz-mítoszai szemléltetik, az alászállás célja megmutatni azt, hogy csak a veszély birodalmában (vizes szakadék, barlang, erdő, sziget, vár, stb.) található meg a "nehezen elérhető kincs" (ékszer, szűz, az élet vize, a halál fölötti győzelem)."
Az itt bemutatott csontváz, a halál stilizált formája, nem egy tiltó figura, inkább a megszabadító, kinek éles pengéje megszabadítja a tudatosságot a rátekeredett régi kötöttségektől. Szokás volt egykor azt hinni, hogy a lélek a fejben lakik és az itt fekvő élő fejek is azt jelzik, hogy az élet nem függ a "porhüvelytől", amikor nincs test, akkor a lélek az életet annak közvetlen forrásából "a szellem termékeny talajából" merÍti.
A földön fekvő levágott kezek és lábak sem mutatnak bomlásra utaló jeleket. Az egyik kéz szilárdan felfelé emelkedik a földből és a lábakat mintha elültették volna oda, ahova estek. Nem egy régi élet maradványai, hanem egy új magvai. A háttérben folyik a Sztüx, a halál fekete vize, mely az élet vize is egyben, amennyiben az újraszületés felé vezet. A kereső saját lényének legmélyére van eltemetve, várva az élet tudatalatti kútforrásaiból előtörő, újraélesztő kapcsolatra, mely lehetővé teszi számára, hogy megvalósÍtsa megszületését a halhatatlanságba. A kártya mundán értelmezésében azt mondja, hogy a halál az a természeti elv, mely elsöpri az elöregedett életet és megtisztítja a terepet az új növekedéséhez. Halál nélkül nehezen kezdődhetne élet, de a halál nem a vég: az elöregedett élet nemcsak utat ad az újnak, hanem az annak felépítéséhez szükséges anyagot is biztosítja. A jövő a múlt gazdag termőtalajából fakad. Semmi sem veszik el, semmi nem megy veszendőbe, csak a forma változik."
Forrás: http://www.tarrdaniel.com/documents/Hermetika/tarot/tarot_cards/Tarot_13_Halal.html
Én most úgy érzem, szükségem van arra, hogy a Halál útjára lépjek, szükség van most arra az életemben, hogy mélyen átéljem az elszakadást attól, ami most van és az új iránti lelkesedést, a tenni akarást egyaránt. Úgy érzem, szükségem van most erre annak érdekében, hogy hozhassak egy erős döntést az életem átalakításáról. De egyelőre nem érzem úgy, hogy a vágy az életem átalakítására elég erős lenne ahhoz, hogy valódi döntést hozzak... Nem tudom még, hogyan jöhet létre egy olyan állapot, amiben ezt igazán mélyen meg tudom élni. Ha már tudni fogom, majd megírom, mi történt, addig is írjátok le Ti a tapasztalataitokat! :)
